A meseszalonban rövid ismertetőt olvashat a színházi előadásokról.

Titkos Álom – Griff Bábszínház Zalaegerszeg –

Benedek Elek, a nagy székely mesemondó és gyűjtő csoda világába vezet el a játék, amely –több humorban, góbé turpisságban bővelkedő – Elek apó mese motívumot fog egybe.

Egy legényke álmot lát, de álmát bárkik és bárhogyan is faggatják, senkinek sem hajlandó elárulni.

Bíró kényszergeti, leány kecsegteti, hajdú fenyegeti, de ő csafarintosan túljár mindenkinek az eszén és őrzi álmának titkát.

Csicseri történet – Ziránó bábszínház Hottó –

Berbencés játék Móra Ferenc meséiből.

Melyet a Tisztelt Nagyérdeműnek előad a garabonciás (vagy berbencés) Varga Péter és a vándormuzsikus Krajcsovics Csaba/ Pfeifer Zsófia.

Fura szerzet ez a garabonciás bábos, aki a hátán hordja ezt a különös szerkentyűt, a berbencének nevezett bábszínházat. Számtalan mesét elénk tud varázsolni, úgymint a bolondos Fityók, vagy a gazdag, de meglehetősen buta kereskedő és furfangos szomszédai, a hetvenkedő hatrongyosi kakasok, valamint a kedves kisgidó történetét. A vándormuzsikus pedig zenedoboza különféle „lakójával” segíti a jóízű játékot és vidámságot.

Szoknyamese – Buboréka Bábszínház Pécs –

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ezerrét szoknya, annak a szoknyának az ezeregyedik zsebéből vettem én ki ezt a mesét.

Volt egyszer egy özvegyasszony, meg egy özvegyember egymás szomszédságában éltek lányaikkal. Kis idő múltán összeházasodtak, de a mostoha anya féltékenységből elkergette az özvegyember lányát.

A lány kalandos vándorutat jár be, jósága és segítőkészsége átsegíti az akadályokon róla és mostohatestvéréről mesélek én…

Hófehérke – Buboréka Bábszínház Pécs–

A jó királyné gyönyörű leánygyermeknek ad életet, akit Hófehérkének neveznek. Az édesanya halála után a király újra nősül, és új felesége bár rendkívüli szépség, mérhetetlenül gonosz.

Történetek A POLCRÓL – Buboréka Bábszínház Pécs –

Történetünk egy polcon játszódik ahol a gyerekjátékok életre kelnek és mondókák segítségével kötik le az kicsik figyelmét.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy játékpolc. Csuda kis polc volt, ha ő maga is akarta a polcon elhelyezett játékok életre keltek. Éjszakánként, míg kisgazdája aludt általában felfedezőútra indultak a játékok a polcról. Előfordult, hogy a polc tulajdonosa lefekvés előtt még játszott egy kicsit a polcon található játékokkal, de volt, hogy elfelejtette a helyére tenni őket. A játékok, babák ilyenkor voltak a legboldogabbak. Ahogy mindenki elaludt óvatosan mozogtak szemügyre vették egymást, barátot keresve az éjszakai portyához.

Pancimanci – Weöres Sándor Színház szombathely –

Történet egy szegény lányról, egy királyfiról, és arról, vajon miképpen lehet megmenekülni a gonosz markából, az ördögi fondorlat elől. Vidám mesejáték 3 éves kortól közös játékkal, tánccal, élőzenével.

Magyar népmese alapján készítették és játsszák: Balogh János, Budai Dávid, Papp-Ionescu Dóra, Takács Dániel

Szálem és a szög – Táltos Tájszínház Almásháza –

Arab népmese a leleményes szőnyegkereskedőről.

Egy kisvárosban élt Szálem a kereskedő, akinek a háza alatt volt az üzlete. Jól ment az üzlet, addig nem is volt semmi baj, amíg Ibrahim, a gazdag kereskedő nem költözött a közelébe. Pontosan vele szemben nyitott üzletet. Attól kezdve Szálemre rossz napok köszöntöttek, olyannyira, hogy a házát is el kellett, hogy adja. Meg is hirdette, de senki nem érdeklődött, így egyre olcsóbban kínálta. Meghallotta ezt Ibrahim és felkereste Szálemet, aki olcsón eladta neki a házát azzal a feltétellel, hogy a szobában lévő szög továbbra is az Ő tulajdona marad. Ibrahim elfogadta a feltételt, és itt kezdődtek a bonyodalmak…

A ravasz Szálem és a kapzsi Ibrahim története felhőtlen, vidám szórakozást ígér gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Játsszák: Magai András, Papp-Ionescu Dóra, Szabó Márk József, Takács Dániel, Rendező: Lázár Péter

VÁSÁRTÉR – bábtáncoltatás, vásári bábjáték és bábforgatás három részben – Mesebolt Bábszínház Szombathely –

Az előadás feleleveníti a hajdanvolt vásárok hangulatát. Amikor még mutatványosok, csepűrágók, bábosok járták a vásártereket. Három részből áll a játék. Először elénk tipeg, totyog a világ legkisebb táncospárja, hogy komikus csetlő-botló táncával elszórakoztassa a nagyérdeműt. Ezután következik Vitéz László moldovai rokona a nagyszájú Vasilache, aki elébb megküzd a feleségével, majd az Ördöggel és végezetül magával a Halállal is. A fából faragott figurák egy hagyományos szoknyás bábszínpad ráncai közül bukkannak elő. A harmadik részben: Az aranyszőrű bárány meséje forgolódik körbe-körbe egy bábforgató színpadocskán. Az előadást a kecskéjétől megszabadított kecskebőr duda és különbnél különb tilinkók kísérik.

A székely asszony és az ördög – Griff Bábszínház Zalaegerszeg –

“Hol volt, hol nem volt! Volt a világon egy asszony meg egy ember. Ez az asszony a világon mindent a visszájára cselekedett. Mert az ura mindig csak parancsolgatott neki…”

“Jó ember kell a házhoz, ki szigorú asszonyához, de asszony is kell, ki boldogít, s ha úgy hozza a sors, segít!” Hogy a perpatvarnak hol a vége, megtudhatjátok a mesénket nézve.

Vajon mit álmodhatott a legényke? Megtudhatjátok mesénket nézve.

Selyemrít – 7mérföld Gyermekszínház –

Kalotaszegi népmese.

A mesélők, a bábok és az élő zene segítségével, csodálatos világot varázsolnak.

Vajon mit álmodhatott a legényke? Megtudhatjátok mesénket nézve.

Zöld királyfi – Griff Bábszínház Zalaegerszeg –

A Zöld királyfi történetét mind Benedek Elek, mind Kriza János feldolgozta. Nem véletlenül fordult a magyar népmese két legkiválóbb ismerője és modernizálója ehhez a valóban ősi történethez. Az ismétlő technikán alapuló, sok más meséhez alapanyagul szolgáló cselekmény a gyermeki fantáziát elementáris erővel ragadja magához és magával. Merő Béla rendező a vásári bábmesélésben ősidőktől ismert, bár manapság ritkán alkalmazott formát, a képmutogatást alkalmazva élénkíti meg a fiatal közönség előtt a mesebeli királyfi kalandozását. Az előadás külön érdekessége, hogy a „mutogatott képek” alapanyagául a zalaegerszegi gyermekek által a témához rajzolt-festett, színházi függönyök szolgálnak…